Március 15.

Hivatásnak az óvónői pályát választottam. A gyöngyfűzésben autodidakta módon szereztem jártasságot, eleinte csak hobbi volt, később erre koncentráltam. A népi ékszerkészítést mestereimtől tanultam. Szeretek a különböző technikákkal, formákkal kísérletezni, újat alkotni, de a régi tárgyakat is érdeklődéssel tanulmányozom.

Végzettségem szerint közgazdász és külkereskedelmi szakember vagyok. A gyöngyfűzést először kikapcsolódásként éltem meg, ma már az életem szerves része. Az ékszerkészítés számos technikája által mindig variálható, megújítható, korlátlan lehetőséget rejt magában. Fontosnak tartom a hagyományok megismerését és a tudásátadást.

Évtizedek óta foglalkozom kézműves foglalkozások szervezésével és vezetésével. Főiskolásként a szövés alapjait sajátítottam el, majd kezdő népművelőként játszóházak szervezésével foglalkoztam. Az évek során egyre több kismesterséget ismertem meg tanfolyami keretek között vagy a népművészet mestereitől, s lettem a szervezés mellett foglalkozásvezető is.

Kisgyermekként ismerkedtem meg a mézeskalács-sütéssel édesanyám konyhájában a karácsonyi készülődés során. Felnőve a fényképész szakmát választottam hivatásomul. Magát a mézeskalácsos mesterséget a feleségemtől tanultam meg: készítek puha mézeskalács figurákat írókás technikával, és ütőfás mézeskalácsot is. Mesterségem minden munkafázisát nagy örömmel végzem, egészen a vásárokban való megjelenésig.

Tanítói diplomám megszerzése után kerültem kapcsolatba a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel. Soraikban tanultam többféle kismesterség alapjait, majd alaposabban a szövést, később a mézeskalács-készítést.