Családomban nagy szerepet kapott a kézművesség, édesanyám gyöngyfűzéssel és szövéssel foglalkozik, nagynéném, Molnár Éva pedig a gyertyamártás és a mézeskalács-készítés fortélyait tanulta ki.

A gyertyakészítésbe már igazán kiskoromban belecsöppentem, amikor együtt készítettünk úszógyertyákat szilikonformák segítségével. Ezt követően az évek során mindig nehezebb és nehezebb kihívásokba vetettem bele magam, Éva által megismerkedve a különböző technikákkal.

Számomra a gyertyakészítés mindig nagyon jó kikapcsolódást, elmélyülést is jelentett, de emellett mindig igyekszem megragadni a lehetőséget a további fejlődésre.

Amióta az Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület tagja lettem, rendszeressé váltak a gyerek és felnőtt foglalkozások, mesterségbemutatók. Nagyon fontosnak tartom ezeket az alkalmakat, hiszen ma már az interneten mindenféle technika könnyedén elérhető, viszont hiányzik a mögöttes tudásanyag. Célom, hogy úgy ismertessük és szerettessük meg a gyertyakészítés hagyományos technikáit, hogy mindenki a saját maga által kedvelt, akár modern formába tudja önteni elképzeléseit.

Hiszem, hogy a kézzel készített gyertyáknak helyük van a 21. században, magukban hordozva azt a személyességet, egyediséget, ami a technika egyik különlegessége.